Reggel a bölcsibe sétáltunk (visszavittük a fotókat a dadusnak). Hátibatyuval mentünk, lestük a galambokat, varjakat, cinkéket. Rendszerint éneklek is neki ilyenkor. Persze az utca békés lakóit igyekszem nem sokkolni, így a hangerőt visszafogom, és a táncot is otthonra tartogatom. Lássuk be, nem énekesi pályára születtem, de Babó szereti, és ez nekem elég. (Úgy alapesetben dilisnek néznek, így ez nem oszt, nem szoroz, felesleges lenne zavartatnom magam...) A repertoár igen széles, a "Hull a pelyhes" kezdetű, éppen aktuális klasszikustól a "Könnyű álmot hozzon a szél"-en át egészen a "cickom, cickom"-ig tart. Éppen kezdtem belelendülni, hogy "búú, bú, búú, boci szomorú", Mini egyszer csak rákezdett:
"Háp, háp, háp,
jönnek a kacsák...."
Velem együtt énekelt!!!! Csuda édes volt... Majd elolvadtam...
Ja, és a fotók a kis Mikuláslányról:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése